Eső

Meleg ez az eső, meleg, mint a nők könnyei. Nincs íze, nincs illata, csak meleg. Estére már el is feledik.
-Ízlelem az esőt, s eszembe jut, hogy másféle viharra is emlékezem, másféle könnyeket ízeleltem, másféle végzet könnycseppjeit éreztem végigcsorogni arcomon. Mindig emlékezem, minden emlékeztet.

Tél van... és húz ez a mély álom, mint a medvéket :) De jó lenne aludni!!! Mélyen, rejtve a télbe és a magányban. Valamilyen zord és dohos egyedülvalóságban, bódultan emlékezve, az élet mozdulataira. Aludni ebben a magányban, ami a sors, ebben a süket magányban ami az élet. Aludni, makacsabban, sűrűbben. Aludni és nem látni. Aludni és megbocsátani. Aludni akarok- mert szeretnék megbocsátani.